Hol jó lakni?

Sok-sok szempont, de elsősorban a fejlett egészségügyi ellátás, a magas színvonalú oktatási és a jó munkahelyi lehetőségek alapján alakult ki az az életminőség index, amely elvileg megmutatja: hol szeretünk lakni. A százalékos eredményeket az ingatlanárakkal párhuzamba állítva azt látjuk, mégsem mindig mozog együtt ez a két mutató.

A rejtett húzóágazat

Csaknem 7 ezer milliárd forinttal dobná meg a magyar GDP-t, ha a gazdasági szempontból ma láthatatlan – s nagyrészt továbbra is a nőkre háruló – háztartási munkát is beszámítanák.

A motiválatlanság csapdája

A munkaerőt kereső cégek szerint leginkább a jelentkezők motiválatlansága az oka annak, hogy nem sikerül kellő számban betölteniük az üres álláshelyeket.

Mélyponton a versenyképesség

Miközben a legtöbb uniós tagország javította versenyképességét, Magyarország mutatója tovább romlott, így már csak a 25. hely a miénk az EU-ban. Így persze a régiós versenyben is nagy hátrányból indulunk.

A nagyhalakra koncentrálnak az adónyomozók

A NAV nyomozóhatósága ötödével kevesebb bűnügyben kezdeményezett eljárást az idei első félévben, mint tavaly ugyanilyenkor. A fő ok: a kisebb ügyekről mindinkább átkerül a fókusz a szervezetten elkövetett súlyosabb bűncselekmények felderítésére.

A lakások zöme felújításra szorul

Tíz magyarországi lakásból hat olyan épületben található, amelyet tatarozni kellene. A legjobb állapotban a többszintes családi házak vannak, a városi bérházak lakásainak háromnegyede azonban elavult.

Pénzügyekben a netre hagyatkozunk

Ritkán és akkor is főleg az internetről informálódunk, ha pénzügyekről van szó, tanácsadóhoz még mindig kevesen fordulnak, mielőtt elhelyezik valahol a pénzüket. Pedig a megtakarítani tudók aránya emelkedik.

Főleg a nagyobb cégek cafeteriáznak

A hazai vállalkozások több mint fele, a nagyobbaknak pedig bő kilenctizede kínál egy vagy több cafeteria-eszközt az alkalmazottainak. Az érintettek zöménél szinten maradt, vagy akár még bővült is az erre szolgáló keret az elmúlt egy évben.