A lakások zöme felújításra szorul

Tíz magyarországi lakásból hat olyan épületben található, amelyet tatarozni kellene. A legjobb állapotban a többszintes családi házak vannak, a városi bérházak lakásainak háromnegyede azonban elavult.

InfoTandem infografika: lakásokafika

Nagyszabású felméréssel térképezte fel a Központi Statisztikai Hivatal az aktuális hazai lakásviszonyokat. A Miben élünk? című tavaly őszi, csaknem tízezer háztartás válaszain alapuló, rendkívül részletgazdag helyzetképpel szolgáló kutatás a 2015. októberi állapotot tükrözi.

A mostani összeírás alapján a magyarországi lakóépületek száma 2,7 millióra tehető, s ezekben 4,4 millió – átlagosan 80 négyzetméteres – lakás található. Ezek közül 2,7 millió van 1–3 lakásos, további1 millió pedig 25 vagy több lakást tartalmazó, főként lakótelepi épületben. A teljes állományon belül emelkedő tendenciát mutat az üresen álló lakások aránya (közel kétharmaduk tartósan üres), amely immár megközelítette a 13 százalékot. A jelenség főleg a kistelepüléseket érinti (a községekben mért átlagos ráta 18,5 százalék), s elsősorban a lakáspiaci kereslethiányára vezethető vissza, de közrejátszanak benne a magánbérleti piac rizikói is.

Pozitív fejlemény, hogy a nem elfogadható minőségű – csaknem felerészben szintén községekben lévő – lakások aránya a legutóbbi, 2003-as átfogó KSH-felmérés óta 15-ről 8 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor túlzsúfoltnak számít az önkormányzati lakások bő egynegyede, illetve a nagycsaládosok otthonainak 38 százaléka (az országos átlag e tekintetben 7 százalékos).

Épületük minőségével csupán a lakók kisebbsége elégedett maradéktalanul, a lakások 60 százalékát befogadó épület felújításra szorulna. Különösen a parasztházak, tanyák körében problémás a helyzet, ezeknek csaknem négytizede rossz állapotú, de a városi bérházak 73 százalékos mutatója sem sokkal kedvezőbb. A legjobb műszaki állapotban a többszintes családi házak és a zöldövezeti társasházak vannak.

Mindez visszatükröződik az egyes épülettípusok becsült piaci értékében is, amelyben a többszintes családi házak állnak az élen; 22,3 millió forintos átlagértékük több mint duplája az egyszintes családi ingatlanokénak, s több mint ötszöröse a parasztházakénak. Egy zöldövezeti többlakásos épületben található lakás pedig majdnem kétszer annyit ér átlagosan, mint egy lakótelepiben lévő. Pedig a tatarozási programoknak köszönhetően tavaly a lakótelepi lakások 36 százaléka már felújított épületben volt megtalálható.

A következő három éven belül összesen 140 ezer háztartás tervez teljes lakásfelújítást. A részterületek között a nyílászáró csere, a külső szigetelés és a homlokzattatarozás dominál.

Megjelenés helye és ideje: Adó Online, 2016. augusztus 19.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.